előír

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈɛløːʲiːr/
• 分綴: elő‧ír

語源

接頭辞 elő- +‎ ír < ラテン語 praescribere < prae「前に」 + scribere「書く」

動詞

előír

1. (他動詞) 既定する。

   必要な動作を明細に記入する

2. (他動詞, 薬学など) 処方する。

活用

előír の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	előírok	előírsz	előír	előírunk	előírtok	előírnak
		定活用	előírom	előírod	előírja	előírjuk	előírjátok	előírják
		2人称目的語	előírlak	―
	過去	不定活用	előírtam	előírtál	előírt	előírtunk	előírtatok	előírtak
		定活用	előírtam	előírtad	előírta	előírtuk	előírtátok	előírták
		2人称目的語	előírtalak	―
仮定法	現在	不定活用	előírnék	előírnál	előírna	előírnánk	előírnátok	előírnának
		定活用	előírnám	előírnád	előírná	előírnánk	előírnátok	előírnák
		2人称目的語	előírnálak	―
命令法	現在	不定活用	előírjak	előírj または előírjál	előírjon	előírjunk	előírjatok	előírjanak
		定活用	előírjam	előírd または előírjad	előírja	előírjuk	előírjátok	előírják
		2人称目的語	előírjalak	―
不定詞	előírni		előírnom	előírnod	előírnia	előírnunk	előírnotok	előírniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			előírás	előíró	előírt	előírandó	előírva	előírhat

派生語

• előírás