horgol

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈhorɡol/
• 分綴: hor‧gol

語源

horog +‎ 接尾辞 "-ol (動詞形成接尾辞)"

動詞

horgol

1. (自他動詞) 鈎針編みをする。

活用

horgol の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	horgolok	horgolsz	horgol	horgolunk	horgoltok	horgolnak
		定活用	horgolom	horgolod	horgolja	horgoljuk	horgoljátok	horgolják
		2人称目的語	horgollak	―
	過去	不定活用	horgoltam	horgoltál	horgolt	horgoltunk	horgoltatok	horgoltak
		定活用	horgoltam	horgoltad	horgolta	horgoltuk	horgoltátok	horgolták
		2人称目的語	horgoltalak	―
仮定法	現在	不定活用	horgolnék	horgolnál	horgolna	horgolnánk	horgolnátok	horgolnának
		定活用	horgolnám	horgolnád	horgolná	horgolnánk	horgolnátok	horgolnák
		2人称目的語	horgolnálak	―
命令法	現在	不定活用	horgoljak	horgolj または horgoljál	horgoljon	horgoljunk	horgoljatok	horgoljanak
		定活用	horgoljam	horgold または horgoljad	horgolja	horgoljuk	horgoljátok	horgolják
		2人称目的語	horgoljalak	―
不定詞	horgolni		horgolnom	horgolnod	horgolnia	horgolnunk	horgolnotok	horgolniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			horgolás	horgoló	horgolt	horgolandó	horgolva	horgolhat

派生語

• horgoltat

(動詞派生接頭辞を伴って):

• meghorgol
• összehorgol
• ráhorgol

参考文献

• horgol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
• (hergel の方言での類義語): horgol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN