a à â ä ã ą 、および ā も参照。

アイスランド語

編集

発音

編集

IPA: /auː/

名詞

編集

á


ハンガリー語

編集

発音

編集

語源1

編集

間投詞

編集

á

  1. ああおおわあおや
    驚きの表現
    Á, már itt is vagy?わあ、もう来たんですか?
  2. ううんいや
    無視、反対、または不信感の表現
    Á, nem hiszem. Ő sose mond ilyet.ううん、そうは思わない。彼/彼女は決してそんなこと言うわけないよ。

語源2

編集

文字

編集

á (小文字, 大文字 Á)

  1. ラテン文字で書かれるハンガリー語アルファベットの2番目の文字、読みは á
格変化
編集
語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 後舌)
単数 複数
主格 á á-k
対格 á-t á-kat
与格 á-nak á-knak
具格 á-val á-kkal
因格 á-ért á-kért
変格 á-vá á-kká
到格 á-ig á-kig
様格(ként) á-ként á-kként
様格(ul)
内格 á-ban á-kban
上格 á-n á-kon
接格 á-nál á-knál
入格 á-ba á-kba
着格 á-ra á-kra
向格 á-hoz á-khoz
出格 á-ból á-kból
離格 á-ról á-król
奪格 á-tól á-któl
非限定的
所有形単数
á-é á-ké
非限定的
所有形複数
á-éi á-kéi
成句
編集

参照

編集

参考文献

編集
  • (間投詞): á in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
  • (音素や文字): á in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
  • á in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)

ラテン文字

編集

文字情報

編集
  • Unicode
    • 16進: 00E1 á
    • 10進: 225 á
    • a(U+0061)+́(U+0301)の合成と同じ。

関連項目

編集