bú
bu 、 Bu 、 BU 、 .bu 、 bu. 、 bụ 、 bū 、 bǔ 、 bû 、 bů 、 bù 、 bü 、 Bü 、 bư 、およびbũ も参照。
ハンガリー語
編集発音
編集語源1
編集名詞
編集bú (複数・主格 búk)
格変化
編集| 語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 後舌) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | bú | búk |
| 対格 | bút | búkat |
| 与格 | búnak | búknak |
| 具格 | búval | búkkal |
| 因格 | búért | búkért |
| 変格 | búvá | búkká |
| 到格 | búig | búkig |
| 様格(ként) | búként | búkként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | búban | búkban |
| 上格 | bún | búkon |
| 接格 | búnál | búknál |
| 入格 | búba | búkba |
| 着格 | búra | búkra |
| 向格 | búhoz | búkhoz |
| 出格 | búból | búkból |
| 離格 | búról | búkról |
| 奪格 | bútól | búktól |
| 非限定的 所有形単数 |
búé | búké |
| 非限定的 所有形複数 |
búéi | búkéi |
búの所有形
派生語
編集- bús (更に派生を伴って)
複合語
編集語源2
編集擬音語
間投詞
編集bú
- モー。
- 牛の鳴き声
- 類義語: mú
参考文献
編集- (悲しみ): bú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- (牛の鳴き声): bú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- ([古用法、民俗的] bújik「隠れる」の類義語): bú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- bú in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)
ベトナム語
編集語源
編集ベト・ムオン祖語 *buːʔ ~ *puːʔ < モンクメール祖語 *ʔbuuʔ
発音
編集動詞
編集bú【𪜛】
