kanca
ハンガリー語
編集発音
編集語源
編集スラヴ語派 からの借用語 < おそらくスラヴ祖語 *koňь
名詞
編集kanca (複数・主格 kancák)
- 雌馬。
格変化
編集| 語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 後舌) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | kanca | kancák |
| 対格 | kancát | kancákat |
| 与格 | kancának | kancáknak |
| 具格 | kancával | kancákkal |
| 因格 | kancáért | kancákért |
| 変格 | kancává | kancákká |
| 到格 | kancáig | kancákig |
| 様格(ként) | kancaként | kancákként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | kancában | kancákban |
| 上格 | kancán | kancákon |
| 接格 | kancánál | kancáknál |
| 入格 | kancába | kancákba |
| 着格 | kancára | kancákra |
| 向格 | kancához | kancákhoz |
| 出格 | kancából | kancákból |
| 離格 | kancáról | kancákról |
| 奪格 | kancától | kancáktól |
| 非限定的 所有形単数 |
kancáé | kancáké |
| 非限定的 所有形複数 |
kancáéi | kancákéi |
kancaの所有形
複合語
編集参考文献
編集- kanca in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN