meleg
ハンガリー語 編集
発音 編集
語源 編集
「同性愛の」という意味は、ドイツ語 warm (“暖かい、同性愛の”) の類推で使われるようになった。
形容詞 編集
meleg (比較級 melegebb, 最上級 legmelegebb)
- 暖かい、温かい、温暖な。
- (衣類や防寒着など) 保温のいい、防寒の。
- 熱い、あったかい。
- 冷たいという意味の直接に対立する語として
- meleg étel ― あったかいご飯
- (比喩) 心からの、誠心誠意の、思いやりのある。
- (比喩) 暖色系の、暖かみのある色の。
- 同性愛の、ホモセクシャルの、ゲイの。
- (口語, 状況) 困難な、厄介な、逼迫した。
- (口語, ゲームの目的やクイズの正解など) 当たりそうな、だいぶ近い。
格変化 編集
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | meleg | melegek |
対格 | meleget | melegeket |
与格 | melegnek | melegeknek |
具格 | meleggel | melegekkel |
因格 | melegért | melegekért |
変格 | meleggé | melegekké |
到格 | melegig | melegekig |
様格(ként) | melegként | melegekként |
様格(ul) | — | — |
内格 | melegben | melegekben |
上格 | melegen | melegeken |
接格 | melegnél | melegeknél |
入格 | melegbe | melegekbe |
着格 | melegre | melegekre |
向格 | meleghez | melegekhez |
出格 | melegből | melegekből |
離格 | melegről | melegekről |
奪格 | melegtől | melegektől |
非限定的 所有形単数 |
melegé | melegeké |
非限定的 所有形複数 |
melegéi | melegekéi |
対義語 編集
(語義1):
(語義6):
関連語 編集
(語義1):
- forró (暑い、熱い)
(語義6):
派生語 編集
複合語 編集
成句 編集
名詞 編集
meleg (複数・主格 melegek)
- 暖気、暖かさ、温暖
- Meleg van kint? ― 外は暑い?
- Jólesik télen a meleg. ― 冬は暖かさが気持ちいい。
- (所有接尾辞と動詞 van とともに) 不快に思うくらいの熱感、熱っぽさ。
- Meleged van? – Nincs melegem. ― (君は)暑いの? – (私は)暑くないよ。
- 同性愛者、(多くの場合)同性愛の男性。
格変化 編集
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | meleg | melegek |
対格 | meleget | melegeket |
与格 | melegnek | melegeknek |
具格 | meleggel | melegekkel |
因格 | melegért | melegekért |
変格 | meleggé | melegekké |
到格 | melegig | melegekig |
様格(ként) | melegként | melegekként |
様格(ul) | — | — |
内格 | melegben | melegekben |
上格 | melegen | melegeken |
接格 | melegnél | melegeknél |
入格 | melegbe | melegekbe |
着格 | melegre | melegekre |
向格 | meleghez | melegekhez |
出格 | melegből | melegekből |
離格 | melegről | melegekről |
奪格 | melegtől | melegektől |
非限定的 所有形単数 |
melegé | melegeké |
非限定的 所有形複数 |
melegéi | melegekéi |
melegの所有形
類義語 編集
(語義1):
対義語 編集
(語義1):
(語義2):
成句 編集
参考文献 編集
- meleg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN