néma

nema 、 nemá 、および -nemą 、 něma 、 němá 、 ñema 、および ņēma も参照。

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈneːmɒ/
• 分綴: né‧ma

語源

スラヴ語派 より

• スロヴァキア語 nemý
• スロヴェニア語 nem「無口な」
• スラヴ祖語 *němъ

形容詞

néma (比較級 némább, 最上級 legnémább)

1. 口のきけない、口をきかない、無口な、無言の、沈黙した。
2. (言語学) 発音されない、黙字の。

派生語

• némaság
• némít
• némul

複合語

• némafilm

成句

• néma gyereknek anyja sem érti a szavát
• néma, mint a hal
• néma, mint a sír

名詞

néma (複数・主格 némák)

1. 口のきけない人。

格変化

némaの所有形

所有者	単数	複数
1人称単数	némám	némáim
2人称単数	némád	némáid
3人称単数	némája	némái
1人称複数	némánk	némáink
2人称複数	némátok	némáitok
3人称複数	némájuk	némáik

派生語

• süketnéma

参照

• halk

参考文献

• néma in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN