nyergel

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈɲɛrɡɛl/
• 分綴: nyer‧gel

語源

nyereg +‎ 接尾辞 "-el (動詞形成接尾辞)"

動詞

nyergel

1. (他動詞, 動物などに) 鞍を付ける。

活用

nyergel の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	nyergelek	nyergelsz	nyergel	nyergelünk	nyergeltek	nyergelnek
		定活用	nyergelem	nyergeled	nyergeli	nyergeljük	nyergelitek	nyergelik
		2人称目的語	nyergellek	―
	過去	不定活用	nyergeltem	nyergeltél	nyergelt	nyergeltünk	nyergeltetek	nyergeltek
		定活用	nyergeltem	nyergelted	nyergelte	nyergeltük	nyergeltétek	nyergelték
		2人称目的語	nyergeltelek	―
仮定法	現在	不定活用	nyergelnék	nyergelnél	nyergelne	nyergelnénk	nyergelnétek	nyergelnének
		定活用	nyergelném	nyergelnéd	nyergelné	nyergelnénk	nyergelnétek	nyergelnék
		2人称目的語	nyergelnélek	―
命令法	現在	不定活用	nyergeljek	nyergelj または nyergeljél	nyergeljen	nyergeljünk	nyergeljetek	nyergeljenek
		定活用	nyergeljem	nyergeld または nyergeljed	nyergelje	nyergeljük	nyergeljétek	nyergeljék
		2人称目的語	nyergeljelek	―
不定詞	nyergelni		nyergelnem	nyergelned	nyergelnie	nyergelnünk	nyergelnetek	nyergelniük
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			nyergelés	nyergelő	nyergelt	nyergelendő	nyergelve	nyergelhet

派生語

• nyergelés

(動詞派生接頭辞を伴って):

• felnyergel
• lenyergel
• megnyergel

参考文献

• nyergel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN