számtan
ハンガリー語 編集
発音 編集
語源 編集
名詞 編集
számtan (複数・主格 számtanok)
用法 編集
számelmélet「数論」 と混同しないように。
格変化 編集
語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | számtan | számtanok |
対格 | számtant | számtanokat |
与格 | számtannak | számtanoknak |
具格 | számtannal | számtanokkal |
因格 | számtanért | számtanokért |
変格 | számtanná | számtanokká |
到格 | számtanig | számtanokig |
様格(ként) | számtanként | számtanokként |
様格(ul) | — | — |
内格 | számtanban | számtanokban |
上格 | számtanon | számtanokon |
接格 | számtannál | számtanoknál |
入格 | számtanba | számtanokba |
着格 | számtanra | számtanokra |
向格 | számtanhoz | számtanokhoz |
出格 | számtanból | számtanokból |
離格 | számtanról | számtanokról |
奪格 | számtantól | számtanoktól |
非限定的 所有形単数 |
számtané | számtanoké |
非限定的 所有形複数 |
számtanéi | számtanokéi |
számtanの所有形
所有者 | 単数 | 複数 |
---|---|---|
1人称単数 | számtanom | számtanaim |
2人称単数 | számtanod | számtanaid |
3人称単数 | számtana | számtanai |
1人称複数 | számtanunk | számtanaink |
2人称複数 | számtanotok | számtanaitok |
3人称複数 | számtanuk | számtanaik |
派生語 編集
参考文献 編集
- számtan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN