számtan
ハンガリー語
編集発音
編集語源
編集名詞
編集számtan (複数・主格 számtanok)
用法
編集számelmélet「数論」 と混同しないように。
格変化
編集| 語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | számtan | számtanok |
| 対格 | számtant | számtanokat |
| 与格 | számtannak | számtanoknak |
| 具格 | számtannal | számtanokkal |
| 因格 | számtanért | számtanokért |
| 変格 | számtanná | számtanokká |
| 到格 | számtanig | számtanokig |
| 様格(ként) | számtanként | számtanokként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | számtanban | számtanokban |
| 上格 | számtanon | számtanokon |
| 接格 | számtannál | számtanoknál |
| 入格 | számtanba | számtanokba |
| 着格 | számtanra | számtanokra |
| 向格 | számtanhoz | számtanokhoz |
| 出格 | számtanból | számtanokból |
| 離格 | számtanról | számtanokról |
| 奪格 | számtantól | számtanoktól |
| 非限定的 所有形単数 |
számtané | számtanoké |
| 非限定的 所有形複数 |
számtanéi | számtanokéi |
számtanの所有形
| 所有者 | 単数 | 複数 |
|---|---|---|
| 1人称単数 | számtanom | számtanaim |
| 2人称単数 | számtanod | számtanaid |
| 3人称単数 | számtana | számtanai |
| 1人称複数 | számtanunk | számtanaink |
| 2人称複数 | számtanotok | számtanaitok |
| 3人称複数 | számtanuk | számtanaik |
派生語
編集参考文献
編集- számtan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN