ハンガリー語

編集

発音

編集
  • IPA(?): /ˈsaːm/
  • (ファイル)

語源1

編集

テュルク諸語 からの借用語

名詞

編集

szám (複数・主格 számok)

  1. かず数量
    量を説明するために使用する抽象概念
    類義語: mennyiség
  2. 数値データ
    類義語: adat, érték, összeg, mennyiség
  3. 数字
    数を表す記号
    類義語: számjegy
    háromjegyű szám3桁の数字
  4. 番号識別番号
    類義語: azonosító
    személyi szám国民識別番号(逐語訳: 個人番号)
  5. (芸能, 演劇, 音楽) 一番一席曲目演目出し物
  6. 巻号
    定期刊行物を特定するもの
    a januári szám1月
  7. (文法) すう
    単数形や双数形、複数形などの状態
    egyes szám単数
  8. サイズ、…
    衣料品等の寸法を表す階級
    類義語: méret
  9. (正式・堅) házszám家屋番号の略。
    同じ通りにある他の建物と区別するために特定の家に割り当てられた番号(通常は省略)
    A Tutaj utca 4. szám alatt lakik.彼/彼女はトゥタイ通りの4番に住んでいる
  10. (競技) versenyszám種目の略。
  11. telefonszám電話番号の略。
    A hívott szám nem elérhető.おかけになった番号は使用できません。
    Megadod a számod?番号を教えてもらえますか?(逐語訳: 私に君の番号を教えてくれませんか?)
  12. (音楽, 口語) zeneszám曲、トラック、ナンバーの略。
  13. (廃語) 並び集まり
格変化
編集
語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌)
単数 複数
主格 szám számok
対格 számot számokat
与格 számnak számoknak
具格 számmal számokkal
因格 számért számokért
変格 számmá számokká
到格 számig számokig
様格(ként) számként számokként
様格(ul)
内格 számban számokban
上格 számon számokon
接格 számnál számoknál
入格 számba számokba
着格 számra számokra
向格 számhoz számokhoz
出格 számból számokból
離格 számról számokról
奪格 számtól számoktól
非限定的
所有形単数
számé számoké
非限定的
所有形複数
száméi számokéi
派生語
編集
複合語
編集

(この項目で始まるもの):

(この項目で終わるもの):

成句
編集

語源2

編集

száj +‎ 接尾辞 "-m (所有接尾辞)"

異表記・別形

編集

名詞

編集

szám

  1. "száj"の単数所有形の1人称単数形。
格変化
編集
語形変化 (語幹: -a-, 母音調和: 後舌)
単数 複数
主格 szám
対格 számat
与格 számnak
具格 számmal
因格 számért
変格 számmá
到格 számig
様格(ként) számként
様格(ul) számul
内格 számban
上格 számon
接格 számnál
入格 számba
着格 számra
向格 számhoz
出格 számból
離格 számról
奪格 számtól
非限定的
所有形単数
számé
非限定的
所有形複数
száméi

参考文献

編集
  • szám in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN