in 、 In 、 IN 、  、および în も参照。

ハンガリー語

編集

発音

編集
  • IPA(?): /ˈiːn/
  • (ファイル)

語源1

編集

ウラル祖語 *sëne より

名詞

編集

ín (複数・主格 inak)

格変化
編集
語形変化 (語幹: -a-, 母音調和: 後舌)
単数 複数
主格 ín inak
対格 ínt inakat
与格 ínnak inaknak
具格 ínnal inakkal
因格 ínért inakért
変格 ínná inakká
到格 ínig inakig
様格(ként) ínként inakként
様格(ul)
内格 ínban inakban
上格 ínon inakon
接格 ínnál inaknál
入格 ínba inakba
着格 ínra inakra
向格 ínhoz inakhoz
出格 ínból inakból
離格 ínról inakról
奪格 íntól inaktól
非限定的
所有形単数
íné inaké
非限定的
所有形複数
ínéi inakéi
類義語
編集
派生語
編集
複合語
編集
成句
編集

語源2

編集

語源不明

名詞

編集

ín (複数・主格 ínek)

  1. (廃語) 奴隷
格変化
編集
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇)
単数 複数
主格 ín ínek
対格 ínt íneket
与格 ínnek íneknek
具格 ínnel ínekkel
因格 ínért ínekért
変格 ínné ínekké
到格 ínig ínekig
様格(ként) ínként ínekként
様格(ul)
内格 ínben ínekben
上格 ínen íneken
接格 ínnél íneknél
入格 ínbe ínekbe
着格 ínre ínekre
向格 ínhez ínekhez
出格 ínből ínekből
離格 ínről ínekről
奪格 íntől ínektől
非限定的
所有形単数
íné íneké
非限定的
所有形複数
ínéi ínekéi
派生語
編集

参考文献

編集
  • ín in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN