bejelöl

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈbɛjɛløl/
• 分綴: be‧je‧löl

語源

接頭辞 be- +‎ jelöl

動詞

bejelöl

1. (他動詞) 印を付ける。
2. (他動詞, 情報技術, SNSなど) 友達としてマークする、友達のリストに登録する。

   ismerősként や barátként を伴っていると解釈して

活用

bejelöl の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	bejelölök	bejelölsz	bejelöl	bejelölünk	bejelöltök	bejelölnek
		定活用	bejelölöm	bejelölöd	bejelöli	bejelöljük	bejelölitek	bejelölik
		2人称目的語	bejelöllek	―
	過去	不定活用	bejelöltem	bejelöltél	bejelölt	bejelöltünk	bejelöltetek	bejelöltek
		定活用	bejelöltem	bejelölted	bejelölte	bejelöltük	bejelöltétek	bejelölték
		2人称目的語	bejelöltelek	―
仮定法	現在	不定活用	bejelölnék	bejelölnél	bejelölne	bejelölnénk	bejelölnétek	bejelölnének
		定活用	bejelölném	bejelölnéd	bejelölné	bejelölnénk	bejelölnétek	bejelölnék
		2人称目的語	bejelölnélek	―
命令法	現在	不定活用	bejelöljek	bejelölj または bejelöljél	bejelöljön	bejelöljünk	bejelöljetek	bejelöljenek
		定活用	bejelöljem	bejelöld または bejelöljed	bejelölje	bejelöljük	bejelöljétek	bejelöljék
		2人称目的語	bejelöljelek	―
不定詞	bejelölni		bejelölnöm	bejelölnöd	bejelölnie	bejelölnünk	bejelölnötök	bejelölniük
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			bejelölés	bejelölő	bejelölt	bejelölendő	bejelölve	bejelölhet

派生語

• bejelölés
• bejelölhető
• bejelölő
• bejelölt
• bejelöltet

参考文献

• bejelöl in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
• bejelöl in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)