diak も参照。

ハンガリー語

編集

発音

編集
  • IPA(?): /ˈdiʲaːk/
  • (ファイル)
  • 分綴: di‧ák

語源1

編集

ブルガリア語 からの借用語 または セルビア・クロアチア語 からの借用語 < 中世ギリシア語 διάκος助祭

  • ブルガリア語の方言 дяк (djak)
  • セルビア・クロアチア語 đak

異表記・別形

編集

名詞

編集

diák (複数・主格 diákok)

  1. 生徒学生
格変化
編集
語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌)
単数 複数
主格 diák diákok
対格 diákot diákokat
与格 diáknak diákoknak
具格 diákkal diákokkal
因格 diákért diákokért
変格 diákká diákokká
到格 diákig diákokig
様格(ként) diákként diákokként
様格(ul)
内格 diákban diákokban
上格 diákon diákokon
接格 diáknál diákoknál
入格 diákba diákokba
着格 diákra diákokra
向格 diákhoz diákokhoz
出格 diákból diákokból
離格 diákról diákokról
奪格 diáktól diákoktól
非限定的
所有形単数
diáké diákoké
非限定的
所有形複数
diákéi diákokéi

類義語

編集

下位語

編集
複合語
編集

形容詞

編集

diák (比較級なし)

  1. (古語・廃語) ラテン語の。
格変化
編集
語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌)
単数 複数
主格 diák
対格 diákot
与格 diáknak
具格 diákkal
因格 diákért
変格 diákká
到格 diákig
様格(ként) diákként
様格(ul) diákul
内格 diákban
上格 diákon
接格 diáknál
入格 diákba
着格 diákra
向格 diákhoz
出格 diákból
離格 diákról
奪格 diáktól
非限定的
所有形単数
diáké
非限定的
所有形複数
diákéi

語源2

編集

dia +‎ 接尾辞 "-k (複数接尾辞)"

名詞

編集

diák

  1. "dia"の主格複数形。

参考文献

編集
  • diák in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
  • diák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)
  • deák in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
  • deák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)