körmöl

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈkørmøl/
• 分綴: kör‧möl

語源

köröm +‎ 接尾辞 "-öl"

動詞

körmöl

1. (自動詞) 爪を立てる、爪を食い込ませる。
2. (自他動詞, 口語) 機械的に書く、走り書きをする。

活用

körmöl の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	körmölök	körmölsz	körmöl	körmölünk	körmöltök	körmölnek
		定活用	körmölöm	körmölöd	körmöli	körmöljük	körmölitek	körmölik
		2人称目的語	körmöllek	―
	過去	不定活用	körmöltem	körmöltél	körmölt	körmöltünk	körmöltetek	körmöltek
		定活用	körmöltem	körmölted	körmölte	körmöltük	körmöltétek	körmölték
		2人称目的語	körmöltelek	―
仮定法	現在	不定活用	körmölnék	körmölnél	körmölne	körmölnénk	körmölnétek	körmölnének
		定活用	körmölném	körmölnéd	körmölné	körmölnénk	körmölnétek	körmölnék
		2人称目的語	körmölnélek	―
命令法	現在	不定活用	körmöljek	körmölj または körmöljél	körmöljön	körmöljünk	körmöljetek	körmöljenek
		定活用	körmöljem	körmöld または körmöljed	körmölje	körmöljük	körmöljétek	körmöljék
		2人称目的語	körmöljelek	―
不定詞	körmölni		körmölnöm	körmölnöd	körmölnie	körmölnünk	körmölnötök	körmölniük
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			körmölés	körmölő	körmölt	körmölendő	körmölve	körmölhet

派生語

• körmölget

(動詞派生接頭辞を伴って):

• lekörmöl
• megkörmöl
• összekörmöl

参考文献

• körmöl in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN