rendhagyó

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈrɛnthɒɟoː/
• 分綴: rend‧ha‧gyó

語源

複合語 hu「order」 +‎ rend「leaving」 +‎ hagyó

形容詞

rendhagyó (比較級なし)

1. 標準外の、非標準的な、風変わりな、突飛な、奇異な、通例ではない、慣例でない。
2. (文法) 不規則の、不規則変化の。

   rendhagyó ige ― 不規則動詞

派生語

• rendhagyóan
• rendhagyóság

成句

• rendhagyó ige

参考文献

• rendhagyó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN