variál

varial も参照。

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈvɒriʲaːl/
• 分綴: va‧ri‧ál

語源

ラテン語 variare, variatum より

動詞

variál

1. (他動詞) 変える、変化させる、多様にする]]。
2. (自動詞, 口語, 蔑称) 変更させる、変更を要求する。

   場合によっては何度も、正当性の疑わしい状況を含む

活用

variál の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	variálok	variálsz	variál	variálunk	variáltok	variálnak
		定活用	variálom	variálod	variálja	variáljuk	variáljátok	variálják
		2人称目的語	variállak	―
	過去	不定活用	variáltam	variáltál	variált	variáltunk	variáltatok	variáltak
		定活用	variáltam	variáltad	variálta	variáltuk	variáltátok	variálták
		2人称目的語	variáltalak	―
仮定法	現在	不定活用	variálnék	variálnál	variálna	variálnánk	variálnátok	variálnának
		定活用	variálnám	variálnád	variálná	variálnánk	variálnátok	variálnák
		2人称目的語	variálnálak	―
命令法	現在	不定活用	variáljak	variálj または variáljál	variáljon	variáljunk	variáljatok	variáljanak
		定活用	variáljam	variáld または variáljad	variálja	variáljuk	variáljátok	variálják
		2人称目的語	variáljalak	―
不定詞	variálni		variálnom	variálnod	variálnia	variálnunk	variálnotok	variálniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			variálás	variáló	variált	variálandó	variálva	variálhat

派生語

• variálás
• variálható

参考文献

• variál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN