ハンガリー語

編集

発音

編集
  • IPA(?): /ˈɛɟɛnɛʃ/
  • 分綴: egye‧nes

語源

編集

egy + 接尾辞 "-en (格接尾辞)" > egyen (平地, 廃語) +‎ 接尾辞 "-es"

形容詞

編集

egyenes (比較級 egyenesebb, 最上級 legegyenesebb)

  1. 真っ直ぐな。
    対義語: görbe
    egyenes vonal直線
  2. (比喩的に, 性格や考え方) 正直な、実直な、誠実な、率直な、単純明快な。
    類義語: őszinte, becsületes
  3. (数学) 線形の、同じ比率で変化する。
    egyenes arány正比例
  4. (ボクシング) ストレートの。
    重心の移動や体の回転を伴い腕を真っ直ぐに突き出すもの
    egyenes ütésストレートパンチ

格変化

編集
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇)
単数 複数
主格 egyenes egyenesek
対格 egyeneset egyeneseket
与格 egyenesnek egyeneseknek
具格 egyenessel egyenesekkel
因格 egyenesért egyenesekért
変格 egyenessé egyenesekké
到格 egyenesig egyenesekig
様格(ként) egyenesként egyenesekként
様格(ul)
内格 egyenesben egyenesekben
上格 egyenesen egyeneseken
接格 egyenesnél egyeneseknél
入格 egyenesbe egyenesekbe
着格 egyenesre egyenesekre
向格 egyeneshez egyenesekhez
出格 egyenesből egyenesekből
離格 egyenesről egyenesekről
奪格 egyenestől egyenesektől
非限定的
所有形単数
egyenesé egyeneseké
非限定的
所有形複数
egyeneséi egyenesekéi

派生語

編集

複合語

編集

名詞

編集

egyenes (複数・主格 egyenesek)

  1. (幾何学) 直線
  2. (スポーツ, トラック競技) 直走路直線区間
  3. (やや口語) 複雑な状況の後の穏やかで解決した状態。
    Végre egyenesbe hoztuk az életünket.ようやく私たちの生活が軌道に戻りました。

格変化

編集
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇)
単数 複数
主格 egyenes egyenesek
対格 egyenest egyeneseket
与格 egyenesnek egyeneseknek
具格 egyenessel egyenesekkel
因格 egyenesért egyenesekért
変格 egyenessé egyenesekké
到格 egyenesig egyenesekig
様格(ként) egyenesként egyenesekként
様格(ul)
内格 egyenesben egyenesekben
上格 egyenesen egyeneseken
接格 egyenesnél egyeneseknél
入格 egyenesbe egyenesekbe
着格 egyenesre egyenesekre
向格 egyeneshez egyenesekhez
出格 egyenesből egyenesekből
離格 egyenesről egyenesekről
奪格 egyenestől egyenesektől
非限定的
所有形単数
egyenesé egyeneseké
非限定的
所有形複数
egyeneséi egyenesekéi

複合語

編集

成句

編集

参考文献

編集
  • egyenes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
  • egyenes in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)