felel

felél も参照。

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈfɛlɛl/
• 分綴: fe‧lel

語源

fél +‎ 接尾辞 "-el (“動詞形成接尾辞”)"

動詞

felel

1. (自他動詞) 答える、応答する。

   類義語: válaszol

2. (自動詞) 責任がある、責任能力がある。(～の -ért)

   類義語: felelős

3. (自動詞) 責任を負う。(～の -ért)
4. (自他動詞, 教育) 口頭試験を受ける。

   小中学校の授業でランダムに呼び出され、前回の授業を暗唱して成績評価を受けるテスト

   同族語: dolgozatot ír

活用

felel の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	felelek	felelsz	felel	felelünk	feleltek	felelnek
		定活用	felelem	feleled	feleli	feleljük	felelitek	felelik
		2人称目的語	felellek	―
	過去	不定活用	feleltem	feleltél	felelt	feleltünk	feleltetek	feleltek
		定活用	feleltem	felelted	felelte	feleltük	feleltétek	felelték
		2人称目的語	feleltelek	―
仮定法	現在	不定活用	felelnék	felelnél	felelne	felelnénk	felelnétek	felelnének
		定活用	felelném	felelnéd	felelné	felelnénk	felelnétek	felelnék
		2人称目的語	felelnélek	―
命令法	現在	不定活用	feleljek	felelj または feleljél	feleljen	feleljünk	feleljetek	feleljenek
		定活用	feleljem	feleld または feleljed	felelje	feleljük	feleljétek	feleljék
		2人称目的語	feleljelek	―
不定詞	felelni		felelnem	felelned	felelnie	felelnünk	felelnetek	felelniük
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			felelés	felelő	felelt	felelendő	felelve	felelhet

派生語

• felelet
• felelős
• feleltet

(動詞派生接頭辞を伴って):

• megfelel

参考文献

• felel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN