tisztátalan

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈtistaːtɒlɒn/
• 分綴: tisz‧tá‧ta‧lan

語源

tiszta +‎ 接尾辞 "-talan"

形容詞

tisztátalan (比較級 tisztátalanabb, 最上級 legtisztátalanabb)

1. (文章語) 汚れた、汚い、不潔な。

   類義語: koszos, szutykos, mocskos, piszkos, retkes, dzsuvás, szennyes, szurtos

2. (宗教) 不浄の、穢れた。

派生語

• tisztátalanság
• tisztátalanul

参考文献

• tisztátalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN