eļšõ も参照。

ハンガリー語 編集

発音 編集

  • IPA(?): /ˈɛlʃøː/
  • (ファイル)
  • 分綴: el‧ső

語源 編集

elő +‎ 接尾辞 "-ső (形容詞形成接尾辞)"

数詞 編集

első (比較級 elsőbb, 最上級 legelső 又は legelsőbb)

  1. (序数) 第一1番目、1つ目。
    Boldog első születésnapot!1歳の誕生日おめでとう!

格変化 編集

語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌円唇)
単数 複数
主格 első elsők
対格 elsőt elsőket
与格 elsőnek elsőknek
具格 elsővel elsőkkel
因格 elsőért elsőkért
変格 elsővé elsőkké
到格 elsőig elsőkig
様格(ként) elsőként elsőkként
様格(ul)
内格 elsőben elsőkben
上格 elsőn elsőkön
接格 elsőnél elsőknél
入格 elsőbe elsőkbe
着格 elsőre elsőkre
向格 elsőhöz elsőkhöz
出格 elsőből elsőkből
離格 elsőről elsőkről
奪格 elsőtől elsőktől
非限定的
所有形単数
elsőé elsőké
非限定的
所有形複数
elsőéi elsőkéi

関連語 編集

派生語 編集

複合語 編集

成句 編集

形容詞 編集

első (比較級なし)

  1. の、の、前方の、前部
    Felszállás az első ajtón扉乗車(前乗り)

格変化 編集

語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌円唇)
単数 複数
主格 első elsők
対格 elsőt elsőket
与格 elsőnek elsőknek
具格 elsővel elsőkkel
因格 elsőért elsőkért
変格 elsővé elsőkké
到格 elsőig elsőkig
様格(ként) elsőként elsőkként
様格(ul)
内格 elsőben elsőkben
上格 elsőn elsőkön
接格 elsőnél elsőknél
入格 elsőbe elsőkbe
着格 elsőre elsőkre
向格 elsőhöz elsőkhöz
出格 elsőből elsőkből
離格 elsőről elsőkről
奪格 elsőtől elsőktől
非限定的
所有形単数
elsőé elsőké
非限定的
所有形複数
elsőéi elsőkéi

類義語 編集

対義語 編集

名詞 編集

első (複数・主格 elsők)

  1. 最初端緒真っ先
    Elsőnek érkeztünk.最初に着いたのは私たちだ。
  2. (教育) 1年生新入生
    Most végzem az elsőt.私は一年生です。

格変化 編集

語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌円唇)
単数 複数
主格 első elsők
対格 elsőt elsőket
与格 elsőnek elsőknek
具格 elsővel elsőkkel
因格 elsőért elsőkért
変格 elsővé elsőkké
到格 elsőig elsőkig
様格(ként) elsőként elsőkként
様格(ul)
内格 elsőben elsőkben
上格 elsőn elsőkön
接格 elsőnél elsőknél
入格 elsőbe elsőkbe
着格 elsőre elsőkre
向格 elsőhöz elsőkhöz
出格 elsőből elsőkből
離格 elsőről elsőkről
奪格 elsőtől elsőktől
非限定的
所有形単数
elsőé elsőké
非限定的
所有形複数
elsőéi elsőkéi

参考文献 編集

  • első in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
  • első in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)