hús

hus 、 Hus 、 hűs 、 hûs 、 Hüs 、 hüs 、および hus' も参照。

アイスランド語

語源

古ノルド語 hús < ゲルマン祖語 *hūsą

発音

IPA(?): /huːs/
押韻: -uːs

名詞

hús 中性 (単数属格 húss, 複数 hús)

家（いえ）。

hús の語形変化

	非限定	限定	非限定	限定
n-s	単数		複数
主格	hús	húsið	hús	húsin
対格	hús	húsið	hús	húsin
与格	húsi	húsinu	húsum	húsunum
属格	húss	hússins	húsa	húsanna

派生語

古ノルド語

語源

ゲルマン祖語 *hūsą

名詞

hús 中性 (属格 hús, 複数 hús)

家（いえ）。

húsの語形変化

	単数		複数
	非限定	限定	非限定	限定
主格	hús	húsit	hús	húsin
対格	hús	húsit	hús	húsin
与格	húsi	húsinu	húsum	húsunum
属格	hús	húsins	húsa	húsanna

諸言語への影響

アイスランド語: hús 中性
スウェーデン語: hus 中性
ダーラナ語: aus 中性
デンマーク語: hus 中性
ノルウェー語: hus 中性
フェロー語: hús 中性

ハンガリー語

発音

IPA(?): /ˈhuːʃ/

語源

イラン語群より

名詞

hús (複数・主格 húsok)

肉。
体の軟部組織、特に筋肉と脂肪
食肉。
(可算) 一塊/一枚/一切/一片の肉の量。
(果実や野菜) 果肉、葉肉
(果実やナッツ) 身、食用部分。

格変化

語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌)
	単数	複数
主格	hús	húsok
対格	húst	húsokat
与格	húsnak	húsoknak
具格	hússal	húsokkal
因格	húsért	húsokért
変格	hússá	húsokká
到格	húsig	húsokig
様格(ként)	húsként	húsokként
様格(ul)	—	—
内格	húsban	húsokban
上格	húson	húsokon
接格	húsnál	húsoknál
入格	húsba	húsokba
着格	húsra	húsokra
向格	húshoz	húsokhoz
出格	húsból	húsokból
離格	húsról	húsokról
奪格	hústól	húsoktól
非限定的所有形単数	húsé	húsoké
非限定的所有形複数	húséi	húsokéi

húsの所有形

所有者	単数	複数
1人称単数	húsom	húsaim
2人称単数	húsod	húsaid
3人称単数	húsa	húsai
1人称複数	húsunk	húsaink
2人称複数	húsotok	húsaitok
3人称複数	húsuk	húsaik

派生語

複合語

(この項目で始まるもの):

(この項目で終わるもの):

成句

rántott hús

参考文献

hús in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN

フェロー語

語源