lebeszél

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈlɛbɛseːl/
• 分綴: le‧be‧szél

語源

接頭辞 le- +‎ beszél

動詞

lebeszél

1. (他動詞, 何かを止めるように) 説得する、思いとどまらせる。(～から -ról/-ről)

   Megpróbáltam lebeszélni őket a tervükről. ― 私は彼らに計画を止めさせようと説得した

2. (他動詞, 公衆電話など) 通話ができなくなるまで話す。

活用

lebeszél の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	lebeszélek	lebeszélsz	lebeszél	lebeszélünk	lebeszéltek	lebeszélnek
		定活用	lebeszélem	lebeszéled	lebeszéli	lebeszéljük	lebeszélitek	lebeszélik
		2人称目的語	lebeszéllek	―
	過去	不定活用	lebeszéltem	lebeszéltél	lebeszélt	lebeszéltünk	lebeszéltetek	lebeszéltek
		定活用	lebeszéltem	lebeszélted	lebeszélte	lebeszéltük	lebeszéltétek	lebeszélték
		2人称目的語	lebeszéltelek	―
仮定法	現在	不定活用	lebeszélnék	lebeszélnél	lebeszélne	lebeszélnénk	lebeszélnétek	lebeszélnének
		定活用	lebeszélném	lebeszélnéd	lebeszélné	lebeszélnénk	lebeszélnétek	lebeszélnék
		2人称目的語	lebeszélnélek	―
命令法	現在	不定活用	lebeszéljek	lebeszélj または lebeszéljél	lebeszéljen	lebeszéljünk	lebeszéljetek	lebeszéljenek
		定活用	lebeszéljem	lebeszéld または lebeszéljed	lebeszélje	lebeszéljük	lebeszéljétek	lebeszéljék
		2人称目的語	lebeszéljelek	―
不定詞	lebeszélni		lebeszélnem	lebeszélned	lebeszélnie	lebeszélnünk	lebeszélnetek	lebeszélniük
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			lebeszélés	lebeszélő	lebeszélt	lebeszélendő	lebeszélve	lebeszélhet

対義語

• rábeszél

派生語

• lebeszélés

参考文献

• lebeszél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN