egész
ハンガリー語 編集
発音 編集
語源 編集
おそらくスキタイ語の方言からの借用語。
形容詞 編集
egész (比較級なし)
格変化 編集
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | egész | egészek |
対格 | egészet | egészeket |
与格 | egésznek | egészeknek |
具格 | egésszel | egészekkel |
因格 | egészért | egészekért |
変格 | egésszé | egészekké |
到格 | egészig | egészekig |
様格(ként) | egészként | egészekként |
様格(ul) | — | — |
内格 | egészben | egészekben |
上格 | egészen | egészeken |
接格 | egésznél | egészeknél |
入格 | egészbe | egészekbe |
着格 | egészre | egészekre |
向格 | egészhez | egészekhez |
出格 | egészből | egészekből |
離格 | egészről | egészekről |
奪格 | egésztől | egészektől |
非限定的 所有形単数 |
egészé | egészeké |
非限定的 所有形複数 |
egészéi | egészekéi |
派生語 編集
成句 編集
副詞 編集
egész
類義語 編集
- (語義1,2,3) egészen
- (語義1) teljesen
- (語義3) meglehetősen
名詞 編集
egész (複数・主格 egészek)
- 全体、全部。
- (口語) 話者が述べたこと。
- 会話のトピック、話した状況やストーリー
- Ennyi az egész. ― 言いたいことはそれだけだ。
- 小数を読み上げるときの小数カンマ(小数点)の部分。
- 例: 3,14 ― három egész tizennégy század
格変化 編集
語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | egész | egészek |
対格 | egészet | egészeket |
与格 | egésznek | egészeknek |
具格 | egésszel | egészekkel |
因格 | egészért | egészekért |
変格 | egésszé | egészekké |
到格 | egészig | egészekig |
様格(ként) | egészként | egészekként |
様格(ul) | — | — |
内格 | egészben | egészekben |
上格 | egészen | egészeken |
接格 | egésznél | egészeknél |
入格 | egészbe | egészekbe |
着格 | egészre | egészekre |
向格 | egészhez | egészekhez |
出格 | egészből | egészekből |
離格 | egészről | egészekről |
奪格 | egésztől | egészektől |
非限定的 所有形単数 |
egészé | egészeké |
非限定的 所有形複数 |
egészéi | egészekéi |
egészの所有形
派生語 編集
参考文献 編集
- egész in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- egész in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)