ハンガリー語

編集

発音

編集
  • IPA(?): /ˈkusɒ/
  • 分綴: ku‧sza

語源

編集

証明されていない動詞語幹 + 接尾辞 "-a (廃れた分詞接尾辞)" または kuszál絡まるからの逆成。

形容詞

編集

kusza (比較級 kuszább, 最上級 legkuszább)

  1. (糸や植物など) 縺れた絡まった絡み合った
  2. (髪など) 乱れた振り乱れた
  3. 無秩序な、乱雑な、散らかった纏まりのない,出鱈目な、杜撰な。
    類義語: rendetlen
  4. (比喩的に, 会話, 思考, 情報, 命令, 感情, 記憶, 状況) 混乱した、ごちゃごちゃの、一貫しない、辻褄合わない支離滅裂の、入り組んだ複雑な、難解な、絡み合った
    類義語: zavaros
    対義語: világos, érthető

格変化

編集
語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 後舌)
単数 複数
主格 kusza kuszák
対格 kuszát kuszákat
与格 kuszának kuszáknak
具格 kuszával kuszákkal
因格 kuszáért kuszákért
変格 kuszává kuszákká
到格 kuszáig kuszákig
様格(ként) kuszaként kuszákként
様格(ul)
内格 kuszában kuszákban
上格 kuszán kuszákon
接格 kuszánál kuszáknál
入格 kuszába kuszákba
着格 kuszára kuszákra
向格 kuszához kuszákhoz
出格 kuszából kuszákból
離格 kuszáról kuszákról
奪格 kuszától kuszáktól
非限定的
所有形単数
kuszáé kuszáké
非限定的
所有形複数
kuszáéi kuszákéi

派生語

編集

参考文献

編集
  • kusza in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN