belső
ハンガリー語
編集発音
編集語源
編集接頭辞 bel-「内側の、内部の」 + 接尾辞 -ső (形容詞形成接尾辞)
形容詞
編集belső (comparative belsőbb, superlative legbelső 又は legbelsőbb)
格変化
編集語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | belső | belsők |
対格 | belsőt | belsőket |
与格 | belsőnek | belsőknek |
具格 | belsővel | belsőkkel |
因格 | belsőért | belsőkért |
変格 | belsővé | belsőkké |
到格 | belsőig | belsőkig |
様格(ként) | belsőként | belsőkként |
様格(ul) | — | — |
内格 | belsőben | belsőkben |
上格 | belsőn | belsőkön |
接格 | belsőnél | belsőknél |
入格 | belsőbe | belsőkbe |
着格 | belsőre | belsőkre |
向格 | belsőhöz | belsőkhöz |
出格 | belsőből | belsőkből |
離格 | belsőről | belsőkről |
奪格 | belsőtől | belsőktől |
非限定的 所有形単数 |
belsőé | belsőké |
非限定的 所有形複数 |
belsőéi | belsőkéi |
派生語
編集成句
編集関連語
編集名詞
編集belső (複数・主格 belsők)
格変化
編集「内部」や「内側」という意味では、所有形 belseje / belsejük が使われ、「内管」や「インナーチューブ」という意味では、 belsője / belsőjük が使われる。
語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌円唇) | ||
---|---|---|
単数 | 複数 | |
主格 | belső | belsők |
対格 | belsőt | belsőket |
与格 | belsőnek | belsőknek |
具格 | belsővel | belsőkkel |
因格 | belsőért | belsőkért |
変格 | belsővé | belsőkké |
到格 | belsőig | belsőkig |
様格(ként) | belsőként | belsőkként |
様格(ul) | — | — |
内格 | belsőben | belsőkben |
上格 | belsőn | belsőkön |
接格 | belsőnél | belsőknél |
入格 | belsőbe | belsőkbe |
着格 | belsőre | belsőkre |
向格 | belsőhöz | belsőkhöz |
出格 | belsőből | belsőkből |
離格 | belsőről | belsőkről |
奪格 | belsőtől | belsőktől |
非限定的 所有形単数 |
belsőé | belsőké |
非限定的 所有形複数 |
belsőéi | belsőkéi |
belsőの所有形
参考文献
編集- belső in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- belső in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)