ハンガリー語

編集

発音

編集
  • IPA(?): /ˈbɛlʃøː/
  • (ファイル)
  • 分綴: bel‧ső

語源

編集

接頭辞 bel-内側の、内部の + 接尾辞 -ső (形容詞形成接尾辞)

形容詞

編集

belső (comparative belsőbb, superlative legbelső 又は legbelsőbb)

  1. 内側の、内部の、内面の、、の。
    対義語: külső
    1. 親密な、腹心の立つ
    2. (集団) 内輪の。
    3. (薬学) 内服の。
  2. (比喩的に) 内心の、なる。

格変化

編集
語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌円唇)
単数 複数
主格 belső belsők
対格 belsőt belsőket
与格 belsőnek belsőknek
具格 belsővel belsőkkel
因格 belsőért belsőkért
変格 belsővé belsőkké
到格 belsőig belsőkig
様格(ként) belsőként belsőkként
様格(ul)
内格 belsőben belsőkben
上格 belsőn belsőkön
接格 belsőnél belsőknél
入格 belsőbe belsőkbe
着格 belsőre belsőkre
向格 belsőhöz belsőkhöz
出格 belsőből belsőkből
離格 belsőről belsőkről
奪格 belsőtől belsőktől
非限定的
所有形単数
belsőé belsőké
非限定的
所有形複数
belsőéi belsőkéi

派生語

編集

成句

編集

関連語

編集

名詞

編集

belső (複数・主格 belsők)

  1. (所有接尾辞とともに) 内部、内側、奥。
    対義語: külső
  2. 内管インナーチューブ
    空気入りタイヤの内側に挿入される膨張可能なゴムチューブ

格変化

編集

「内部」や「内側」という意味では、所有形 belseje / belsejük が使われ、「内管」や「インナーチューブ」という意味では、 belsője / belsőjük が使われる。

語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 前舌円唇)
単数 複数
主格 belső belsők
対格 belsőt belsőket
与格 belsőnek belsőknek
具格 belsővel belsőkkel
因格 belsőért belsőkért
変格 belsővé belsőkké
到格 belsőig belsőkig
様格(ként) belsőként belsőkként
様格(ul)
内格 belsőben belsőkben
上格 belsőn belsőkön
接格 belsőnél belsőknél
入格 belsőbe belsőkbe
着格 belsőre belsőkre
向格 belsőhöz belsőkhöz
出格 belsőből belsőkből
離格 belsőről belsőkről
奪格 belsőtől belsőktől
非限定的
所有形単数
belsőé belsőké
非限定的
所有形複数
belsőéi belsőkéi

参考文献

編集
  • belső in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
  • belső in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)