付録:ハンガリー語の接尾辞
これはハンガリー語の接尾辞(および格語尾)を品詞ごとに分類した一覧である。
概要
編集ハンガリー語の接尾辞には3つの主要な分類がある。厳密な定義やカテゴリ間の明確な境界線はないが、伝統的に次のように分類されている。
形容詞形成接尾辞
編集まだ生産的なもの(太字で表示)はほとんどないが、語末の -a, -e (まれに -o, -ö) は、接尾辞の前で -á, -é (-ó, -ő) になる。接尾辞 -i (-ias/-ies も), -beli, -féle, and -szerű は先行する母音の長短を全て変更しない。
副詞形成接尾辞
編集名詞形成接尾辞
編集まだ生産的なもの(太字で表示)はほとんどないが、語末の -a, -e (まれに -o, -ö) は、接尾辞の前で -á, -é (-ó, -ő) になる。接尾辞 -ság/-ség は先行する母音の長短を全て変更しない。
指小辞
編集接尾辞 | 例 |
---|---|
-a | Ila (Ilona), Iza (Izidóra), Doma (Domokos) |
-ca | Teca |
-ci | Anci, Jenci |
-csa/-cse | Borcsa, szemcse, tócsa, üvegcse, vércse |
-csi | Jancsi, dolcsi, fincsi |
-cska/-cske/-acska/ -ocska/-ecske/-öcske |
falucska felhőcske nyulacska szobrocska cseppecske köröcske |
-i | Ági, Kati |
-ica | Ágica, Katica, hugica |
-ika/-ike | ládika, tátika, füstike, őzike |
-ikó/-ikő | házikó, ládikó, Enikő |
-is | Andris |
-ka/-ke | cukorka, Jóska, legényke, Ferke |
-kó/-kő | Palkó, Lackó, Benkő |
-ó/-ő | Kató, fridzsó, Pető |
-ók/-ők | Erzsók, Sebők |
-óka/-őke | szívóka, ülőke |
-si | aksi (akkumulátor), jogsi (jogosítvány) |
-tyó | gityó (gitár), tatyó (táska) |
-u | Etu, apu |
-us | Terus, apus |
参照
- ハンガリー語の人名の愛称
- Balázs Géza による 33種類の指小辞(ハンガリー語)
動詞形成接尾辞
編集使役接尾辞(Műveltető igeképzők)
編集反復接尾辞(Gyakorító igeképzők)
編集再帰接尾辞(Visszaható igeképzők)
編集瞬間接尾辞(Mozzanatos igeképzők)
編集接尾辞 | 例 |
---|---|
-amlik/-emlik | csuszamlik, szólamlik |
-amodik/-emedik | futamodik, iramodik |
-an/-en | durran, csörren |
-and/-end | csikland, örvend |
-ant/-ont/-ent/-int | horkant, orront, tüsszent, koccint |
-had/-hed | korhad, poshad, rothad, keshed |
-olt/-ölt | sikolt, üvölt |
複合接尾辞
編集- -asával/-esével/-osával/-ösével
- -ászat/-észet
- -hatatlan/-hetetlen
- -ható/-hető
- -ias/-ies
- -kás/-kés
- -lagos/-leges
- -ós/-ős
- -ságos/-séges
- -sias/-sies
- -sít/-asít/-esít/-osít/-ösít
- állandósít
- sokasít, forradalmasít
- kézbesít, értesít, (?) németesít
- gyarmatosít, államosít, összpontosít, központosít, (?) magyarosít
- (?) törökösít, görögösít
- -skedik/-skodik/-sködik
- -sul
- -szoros/-szeres/-szörös
- -ta/-te
外来語の接尾辞
編集以下の表は、外来語の典型的な語尾を示している。
格接尾辞(曲用接尾辞)
編集語末の -a, -e (まれに -o, -ö) は、接尾辞の前で -á, -é (-ó, -ő) になる。例外として様格接尾辞 -ként は先行する母音の長短を全て変更しない。(詳細と用例については -ként の項目を参照)
接尾辞 | 格(曲用) | 例 |
---|---|---|
(なし) | 主格 | (見出し語) |
-t/-at/-ot/-et/-öt | 対格 | hajót, házat, kalapot, kertet, vödröt |
-nak/-nek | 与格 | háznak, kertnek |
-val/-vel | 具格 | hajóval, házzal, kővel, kerttel |
-ért | 因格 | házért |
-vá/-vé | 変格 | hajóvá, házzá, kővé, kertté |
-ig | 到格 | házig, kertig |
-ként | 様格(ként) | házként, kertként |
-ul/-ül | 様格(ul) | ajándékul, végül |
-ban/-ben | 内格 | házban, kertben |
-n/-on/-en/-ön | 上格 | hajón, házon, kerten, kövön |
-nál/-nél | 接格 | háznál, kertnél |
-ba/-be | 入格 | házba, kertbe |
-ra/-re | 着格 | házra, kertre |
-hoz/-hez/-höz | 向格 | házhoz, kerthez, kőhöz |
-ból/-ből | 出格 | házból, kertből |
-ról/-ről | 離格 | házról, kertről |
-tól/-től | 奪格 | háztól, kerttől |
位置や方向に関連する接尾辞
編集分離を示す接尾辞および位置を示す接尾辞、方向を示す接尾辞を取る動詞の場合は最初の3行(内部、表面、近接)のみが考慮される。それ以降の行は単なる表への追加である。役立つかもしれないが、元の概念フレームワークの一部ではない。
分離 ~から |
位置 ~で |
方向 ~へ |
例 | |
---|---|---|---|---|
内部 | 出格 -ból/-ből |
内格 -ban/-ben |
入格 -ba/-be |
Amszterdamból jövök, Berlinben vagyok, Varsóba megyek. |
表面 | 離格 -ról/-ről |
上格 -n/-on/-en/-ön |
着格 -ra/-re |
Szombathelyről jövök, Budapesten vagyok, Miskolcra megyek. (ハンガリーの地名の多くは表面を表す接尾辞を使用する) |
近接/ 隣接 |
奪格 -tól/-től |
接格 -nál/-nél |
向格 -hoz/-hez/-höz |
Apámtól jövök, a testvéremnél vagyok, anyámhoz megyek. Az újságostól jövök, a fodrásznál vagyok, a cipészhez megyek. |
その他 | 与格 -nak/-nek |
Julitól kaptuk, most Lászlónál van, Erzsinek adjuk. A folyótól indulok, a háznál vagyok, az erdőig megyek. Kilenctől dolgozom, egykor ebédelek, ötig megint dolgozom. | ||
(時格) (-kor) |
到格 -ig | |||
× | 具格 -val/-vel |
因格 -ért |
Istvánnal és egy biciklivel vagyok. Annáért megyünk. | |
様格 -ként |
変格 -vá/-vé |
(Ebihalból) békává alakult. Hernyóként élt, majd pillangóvá változott. |
副詞形成名詞接尾辞
編集次の接尾辞は厳密な構文の点から格接尾辞ではない。ほとんどは副詞を作成する。
語末の -a, -e (まれに -o, -ö) は、接尾辞の前で -á, -é (-ó, -ő) になる。例外として -képp/-képpen と -kor は先行する母音の長短を全て変更しない。
接尾辞 | 副詞の種類 | 例 |
---|---|---|
-t/-ott/-att/-ett/-ött | 位置(~で) | Győrött, Pécsett, Kaposvárott |
-stul/-stül/-ostul/-astul/ -estül/-östül (-stól/-stől/ -ostól/-astól/-estől/-östől) |
付帯(~とともに、~ごと) | hajóstul, mezőstül, borostul, házastul, kertestül, söröstül (hajóstól, mezőstől, borostól, házastól, kertestől, söröstől) |
-képp/-képpen | 形式(~として) | lakásképp, lakásképpen |
-nként/-onként/-anként/ -enként/-önként |
配分(~ずつ、~ごとに) | hajónként, lakásonként, házanként, kertenként, sörönként |
-nta/-nte/-onta/ -anta/-ente/-önte |
時間の配分(~ごとに) | naponta, nyaranta, hetente, őszönte |
-kor | 時間(~時に、~のときに) | hatkor |
-szor/-szer/-ször | 倍数(~倍に) | hatszor, egyszer, ötször |
所有接尾辞
編集付録:ハンガリー語の所有接尾辞も参照。
単数所有形
編集接尾辞 | 人称・数 | 例 |
---|---|---|
-m/-om/-am/-em/-öm | 1人称単数 | hajóm, korom, házam, kertem, söröm |
-d/-od/-ad/-ed/-öd | 2人称単数 | hajód, korod, házad, kerted, söröd |
-a/-e/-ja/-je | 3人称単数 | háza, keze, hajója, boltja, zenéje, kertje |
-nk/-unk/-ünk | 1人称複数 | hajónk, házunk, kertünk |
-tok/-tek/-tök/-otok/-atok/-etek/-ötök | 2人称複数 | hajótok, zenétek, betűtök, borotok, házatok, kertetek, sörötök |
-uk/-ük/-juk/-jük | 3人称複数 | házuk, sörük, hajójuk, kertjük |
複数所有形
編集接尾辞 | 人称・数 | 例 |
---|---|---|
-im/-aim/-eim/-jaim/-jeim | 1人称単数 | hajóim, házaim, söreim, programjaim, kertjeim |
-id/-aid/-eid/-jaid/-jeid | 2人称単数 | hajóid, házaid, söreid, programjaid, kertjeid |
-i/-ai/-ei/-jai/-jei | 3人称単数 | hajói, házai, sörei, programjai, kertjei |
-ink/-aink/-eink/-jaink/-jeink | 1人称複数 | hajóink, házaink, söreink, programjaink, kertjeink |
-itok/-itek/-aitok/-eitek/-jaitok/-jeitek | 2人称複数 | hajóitok, zenéitek, házaitok, söreitek, programjaitok, kertjeitek |
-ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik | 3人称複数 | hajóik, házaik, söreik, programjaik, kertjeik |
不定詞接尾辞
編集活用する不定詞は人称と数に関連する動作を示し、活用しない不定詞は一般的な意味を持つ。次の例は、不定詞が活用されていない場合に文がどのように誤解されるかを示している
- Egy gyereknek nehéz ezt megmagyarázni.
- これを子供に説明するのは難しい/これを子供が説明するのは難しい。
上の例では誰が説明を与えるのか、そして誰が説明を受けるのかが明確ではない。子供が何かを説明するのが難しい可能性も、誰かが子供に何かを説明するのが難しいという可能性もある。 適切な活用する不定詞を使用すると、意味が明確になる:
- Egy gyereknek nehéz ezt megmagyaráznia. ― 子供がこれを説明するのは難しい。
- Egy gyereknek nehéz ezt megmagyaráznunk. ― 私たちが子供にこれを説明するのは難しい。
接尾辞 | 人称・数 | 例 |
---|---|---|
-ni/-ani/-eni/-nni | 活用なし | tanulni, nevetni, főzni, tanítani, festeni, enni, inni |
-nom/-nem/-nöm/-anom/-enem | 1人称単数 | tanulnom, nevetnem, főznöm, tanítanom, festenem, ennem, innom |
-nod/-ned/-nöd/-anod/-ened | 2人称単数 | tanulnod, nevetned, főznöd, tanítanod, festened, enned, innod |
-nia/-nie/-ania/-enie | 3人称単数 | tanulnia, nevetnie, főznie, tanítania, festenie, ennie, innia |
-nunk/-nünk/-anunk/-enünk | 1人称複数 | tanulnunk, nevetnünk, főznünk, tanítanunk, festenünk, ennünk, innunk |
-notok/-netek/-nötök/-anotok/-enetek | 2人称複数 | tanulnotok, nevetnetek, főznötök, tanítanotok, festenetek, ennetek, innotok |
-niuk/-niük/-aniuk/-eniük/-niok/-niök | 3人称複数 | tanulniuk, nevetniük, főzniük, tanítaniuk, festeniük, enniük, inniuk |
活用接尾辞
編集参照
編集- Keszler Borbála: A szóképzés (Derivation) [1] (a study in Hungarian)
- A képzők csoportjai az alapszó és a származékszó szófaja szempontjából (Groups of suffixes in terms of the POS of the base word and the derived word)
- Attila Mártonfi: The System of the Hungarian Suffixes, Theses of PhD Dissertation, Budapest, 2006
- A leggyakoribb idegen utótagok és képzők (The most common foreign endings and suffixes) From Bakos, Ferenc and Pál Fábián. Idegen szavak és kifejezések szótára (’A Dictionary of Foreign Words and Phrases’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. →ISBN